A toki�i per 1946. m�jus 5-t�l 1948. �prilis 6-ig Toki�ban folytatott peres elj�r�s, melynek t�rgya a II. vil�gh�bor� t�vol-keleti hadsz�nterein elk�vetett h�bor�s b�n�seinek el�t�l�se volt. A 28 v�dlottas perben 25 v�dlott felett mondott �t�letet a T�vol-keleti Nemzetk�zi Katonai T�rv�nysz�k (The International Military Tribunal for the Far East, IMTFE) 1948. november 12-�n.

EL�ZM�NYE:
Jap�n m�r az 1930-as �vek elej�t�l katonai er�vel folyamatosan terjeszkedett K�n�ban, 1937-ben pedig �t�t� erej� hadj�ratot ind�tott. Az 1936-os „A Nemzeti Politika Alapelvei” c. irat az expanzi� c�lj�t a kelet-�zsiai sz�razf�ld �s a d�li tengerek megszerz�s�ben jel�lte meg. A jap�n csapatok elfoglalt�k Pekinget, Sanghajt, �s a Csang Kaj-sek �ltal vezetett K�na akkori f�v�ros�t, Nankingot. Az 1937. december 14-�n kezd�d� hathetes id�szakot „Nanking meger�szakol�sa” n�ven tartj�k sz�mon: egy amerikai pap �ltal meg�r�k�tett film szerint megcsonk�tott tetemek hevertek az utc�n, csecsem�ket sz�rtak szuronyhegyre. Az „Amerika el�sz�r” nev� izolacionista szervezet pl. erre, a sokkol� hat�sa miatt csak sz�k k�rben bemutatott felv�telre hivatkozva is kamp�nyolt az�rt, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamok ne l�pjen h�bor�ba. Jap�n al��rta a hadifoglyokkal val� b�n�sm�dr�l sz�l� 1929-es Genfi Egyezm�nyt, de nem ratifik�lta azt. 1941. december�nek m�sodik fel�ben az Egyes�lt �llamok a toki�i sv�jci misszi�n kereszt�l rem�ny�t fejezte ki, hogy Jap�n ennek ellen�re alkalmazni fogja az Egyezm�nyt, �s 1942 febru�rj�ban Togo k�l�gyminiszter erre �g�retet tett - Ennek ellen�re a kb. 95 ezer eur�pai, amerikai, ausztr�liai hadifogolyb�l 27 ezer (28,6%) elpusztult, m�g pl. a n�met hadifogolyt�borokban csak 4%-os (23 ezer brit �s amerikai fogoly) volt a vesztes�g. A F�l�p-szigeteken tal�lhat� Luzon sziget�n a Bataan-f�lsziget amerikai �s filipp�n� v�d�i 1942. m�jus elej�n - t�bb h�napi kitart�s ut�n - megad�sra k�nyszer�ltek. 76 ezer katon�t ind�tottak �tra a jap�nok 120 kilom�teres gyalogmenetben a hadifogolyt�borba, kb. 10 ezer fogoly az �ton, 16 ezer r�viddel a meg�rkez�s ut�n pusztult el az �hs�g, betegs�g �s sz�nd�kos gyilkoss�gok folyt�n. Langsenben (Vietnam) 450 francia �s vietnami fogolynak el�bb a l�b�t l�tt�k meg g�ppuskat�zzel, majd az �gy leb�n�tott foglyokon szuronyroham-gyakorlatot v�geztek. Egy esetleges India elleni t�mad�st akad�lyozott a Burma �s Szi�m (ma: Thaif�ld) k�zti r�szen a vas�t hi�nya, ez�rt 1942-t�l kb. 60 ezer hadifogoly �s 270 ezer sz�nes b�r� k�nyszermunk�s elkezdte az �p�t�st a j�rhatatlan dzsungelen kereszt�l. 1943-ban k�sz�lt el a 400 kilom�teres szakasz, eddigre 12 ezer hadifogoly �s 70-90 ezer k�nyszermunk�s (vagyis 4 m�terenk�nt egy ember) vesztette �let�t. (A H�d a Kwai foly�n c. film a val�s�gosn�l j�val kedvez�bb k�r�lm�nyeket mutat be.) A busido – a szamur�j etika – szerint a megad�s sz�gyenletes dolog, ez is magyar�zta a foglyokkal val� kegyetlen b�n�sm�dot, �s az is, hogy a foglyok �rz�s�re is azokat rendelt�k, akiket nem tartottak a t�nyleges katonai szolg�latra alkalmasnak, �s ez�rt ezek az emberek is frusztr�ltak lehettek.