A Fudzsivara csal�d (藤原氏, Fudzsivara-si, Hepburn-�t�r�ssal: Fujiwara-shi) a jap�n t�rt�nelem legnagyobb hatalm� udvaronc dinaszti�ja, amely j�form�n az eg�sz Heian-korban (794–1185) uralta Jap�nt „a cs�sz�r nev�ben”. Riv�lisaik, a Szog�k legy�z�se ut�n 669-ben Tendzsi cs�sz�rt�l kapt�k �j nev�ket (azel�tt Nakatomik voltak), amely 'lilaak�cmez�t' jelent. Befoly�sukat h�zasod�spolitik�jukkal �rizt�k meg: l�nyaikat hozz�adt�k a t�bbnyire kiskor� cs�sz�rokhoz, akiket az �r�k�s megsz�let�se ut�n lemondattak, ily m�don cs�sz�rok hossz� sor�nak lettek anyai nagyap�i, nagyb�tyjai �s ap�sai, azonk�v�l a kiskor� cs�sz�r helyett mint r�gensek, majd pedig mint amolyan palatinusok korm�nyoztak. K�ls� vet�lyt�rsuk egy t�madt csup�n (Szugavara no Micsizane), s hanyatl�sukat ink�bb az egym�s k�zti visz�lykod�s okozta, meg a katonai oszt�ly (szamur�jok) felemelked�se a 12. sz�zad k�zep�n (Heidzsi-l�zad�s, H�gen-l�zad�s, Taira–Minamoto-h�bor�). Egyes tagjaik (Fudzsivara no Teika) ezut�n m�r csak irodalmi dikt�torok lehettek, aminthogy az eg�sz dinasztia legmaradand�bb teljes�tm�nye am�gy is a vil�gt�rt�nelem egyik legsz�npomp�sabb udvari kult�r�j�nak (r�ad�sul ez esetben az els� t�sgy�keres honi, teh�t nem k�nai kult�r�nak) a megteremt�se volt (Dzs�cs�, emakimono, Isze monogatari, Izumi Sikibu, jamato-e, Ki no Curajuki, Kokins�, monogatari, mono no avare, Muraszaki Sikibu, �k�rny�l-napl�, Szei S�nagon, vaka, zuihicu). Azzal pedig, hogy be�rt�k a sz�rke eminenci�s szerepk�r�vel, �s mag�t a cs�sz�ri h�zat sohasem akart�k megd�nteni, olyan precedenst teremtettek, amely Jap�n eg�sz k�s�bbi t�rt�nelm�t meghat�rozta: ennek k�sz�nhet�, hogy s�gunok �s egy�b hegem�nok hossz� sor�nak t�nyleges uralma mellett is (T�dzs� Hideki t�bornok�ig bez�r�lag) m�ig fennmaradt a vil�g hasonl�thatatlanul leg�sibb uralkod�h�za. (Fennmaradt egy�bk�nt sok vihar k�zepette a Fudzsivara csal�d is: az � lesz�rmazottjuk volt az 1945-ben �ngyilkoss�got elk�vet� h�romszoros minisztereln�k, Konoe Fumimaro herceg �pp�gy, mint Szaiondzsi Kimmocsi.)