A jap�n nevek Hepburn-f�le �t�r�sa (jap�nul ヘボン式ローマ字 [Hebon-siki r�madzsi]) a nyugaton legelterjedtebb – de hivatalosan nem teljesk�r�en p�rtolt – form�ja a jap�n �r�s latin bet�s lek�pz�s�nek. Nev�t James Curtis Hepburnr�l kapta, b�r � maga csak az elterjeszt�s�b�l vette ki a r�sz�t az �ltala szerkesztett sz�t�r r�v�n. A rendszer r�szleteit a kor (ti. a 19. sz�zad m�sodik fel�nek) lelkes �rdekl�d�i, k�lf�ldiek �s jap�nok dolgozt�k ki. Az �t�r�s f�k�pp az angol nyelvhez igazodik, ennek ellen�re bizonyos alapvet�sek n�lk�l az angol anyanyelv� olvas�t is k�nnyen f�lrevezetheti. Ugyanis b�r a m�ssalhangz�k (ch, j, s, sh, ts, w, y) ejt�se az angol �r�sban megszokotthoz igazodik, a mag�nhangz�k� sokkal ink�bb az olaszhoz – �s pl. a magyarhoz – hasonl�. A hossz� mag�nhangz�kat hol a jap�n fonetikus �r�sban szok�sos jel�l�sek szolgai m�sol�s�val, hol a bet� f�l� h�zott v�zszintes vonallal, hol kalappal jelzik. El�fordul az is, �s nem prec�z szakmai ig�nyess�ggel szerkesztett sz�vegekben meglehet�sen gyakori, hogy a mag�nhangz� hossz�s�g�t egyszer�en nem jel�lik. A s�gun sz� eszerint n�gyf�lek�pp is �rhat�: shougun shōgun sh�gun shogun A hossz�s�g jel�nek elhagy�sa k�nnyebbs�g sok nyugati nyelv haszn�l�j�nak, de a magyar �r�snak megvan az eszk�ze ennek a jel�l�s�re. Tov�bbi kultur�lis hat�st t�kr�z, hogy a legt�bbsz�r a szem�lynevek sorrendje is a nyugaton �ltal�ban megszokott keresztn�v–csal�dn�v form�ra m�dosul, m�g Magyarorsz�gon az eredeti jap�n csal�dn�v–keresztn�v forma sem okoz zavart. Ezek miatt a magyaros �t�r�s eleve pontosabb lehet az angolos Hepburnn�l.