Muraszaki Sikibu (jap�nul: 紫式部, Hepburn-�t�r�ssal: Murasaki Shikibu) (Kiot�, 973 k�r�l – Kiot�, 1031 el�tt) jap�n udvarh�lgy, a Gendzsi szerelmei (Gendzsi monogatari) szerz�je. Ezt a munk�t tartj�k a jap�n irodalom legjelent�sebb epikai m�v�nek �s a vil�g legr�gebbi teljes reg�ny�nek.
Az �r�n� val�di neve ismeretlen, val�sz�n�leg reg�ny�nek h�sn�j�r�l kapta a Muraszaki nevet, a Sikibu pedig apja beoszt�s�ra utal a Szertart�sok Hivatal�ban. Az �let�r�l sz�l� legfontosabb forr�s 1008 �s 1010 k�z�tt vezetett napl�ja. Ebb�l rendk�v�l �rdekfesz�t� k�pet kapunk Muraszaki �rn�je, S�si cs�sz�rn�, k�s�bb Dzs�t� monin („Dzs�t� �zvegy cs�sz�rn�”) udvar�nak �let�r�l.
Az irodalomt�rt�n�szek egy r�sze �gy v�li, Muraszaki a teljes reg�nyt f�rje, Fudzsivara no Nobutaka hal�la �s saj�t udvari szolg�lat�nak megkezd�se, azaz 1001 �s 1006 k�z�tt �rta. Val�sz�n�bb azonban, hogy ennek a rendk�v�l hossz� �s �sszetett reg�nynek a meg�r�sa hosszabb id�be telt, �s csak 1009-re vagy m�g k�s�bb fejez�d�tt be.
A Gendzsi szerelmei saj�tos t�rsadalmat mutat be: t�lfinomult, eleg�ns arisztokrat�k vil�g�t, akik kiv�tel n�lk�l m�v�szi fokon �zik a k�lt�szetet, a zen�t, a sz�p�r�st �s az udvarl�st. A reg�ny nagy r�sze Gendzsinek, a cs�sz�r fi�nak szerelmeivel �s az �let�ben szerepl� – kit�n�en �br�zolt – h�lgyekkel foglalkozik. �sszetett cselekm�nyvil�ga hetven�t �vet �vel �t, s az eg�sz m�vet �thatja az emberi �rzelmek �s a term�szet sz�ps�gei ir�nti p�ratlan �rz�kenys�g. Hangv�tele a v�ge fel� egyre s�t�tebb� v�lik: ennek egyik elk�pzelhet� oka, hogy Muraszaki Sikibu �lete v�g�n – buddhista l�v�n – egyre ink�bb h�vs�gosnak tekintette az e vil�gi l�tez�st. N�melyek szerint ugyan az utols� 14 fejezetet m�s szerz� �rta, erre azonban semmilyen konkr�t bizony�t�k nincs.