A Gendzsi szerelmei (m�s n�ven Gendzsi reg�nye; jap�nul 源氏物語, Gendzsi monogatari) a jap�n irodalom egyik klasszikus alkot�sa, amelyet a Heian-kor cs�cs�n, a 11. sz�zad elej�n �rt Muraszaki Sikibu jap�n nemesh�lgy; egyesek szerint ez a vil�g els� reg�nye (b�r e c�met sokan a vil�girodalom m�s-m�s, j�val kor�bbi alkot�sainak „ig�nylik”). Kavabata Jaszunari irodalmi Nobel-d�j�nak �tv�telekor a jap�n irodalom cs�csteljes�tm�ny�nek nevezte. Magyarul 1963-ban jelent meg el�sz�r. Az 54 r�szre/k�nyvre tagolt monument�lis m� Gendzsinek, a jap�n cs�sz�r fi�nak p�lyafut�s�t mes�li el: Gendzsi, akit politikai okokb�l megfosztanak a rangj�t�l, �s alacsony beoszt�s� hivatalnokk�nt kezdi meg p�lyafut�s�t, beleszeret mostohaanyj�ba. Tiltott szerelme �s rossz h�zass�ga miatti frusztr�ci�j�t sz�mos aff�rban pr�b�lja levezetni, amelyek azonban rendre balul v�gz�dnek. A t�rt�netek az � szerelmi �let�n kereszt�l mutatj�k be a korabeli udvari nemess�g szok�sait, �let�t. A Gendzsi szerelmei f�rfiide�lt teremtett: Gendzsi a j�k�p�, eszes, figyelmes �s nagylelk� szeret� mintak�pe, aff�le jap�n herceg h�feh�r parip�n. Az udvari etikett r�szletes �br�zol�sa miatt a reg�ny m�g k�s�bb is az illem fontos �tmutat�ja volt a jap�n arisztokr�cia k�reiben. A reg�ny m�faj�nak tank�nyvi krit�riumai k�z�l sz�mos felt�telnek tesz eleget a m�: van f�szerepl�je, sz�mos mell�kszerepl�je, a fontosabb szerepl�k jelleme j�l kidolgozott, a narr�ci� nagyj�b�l kronologikus, a f�szerepl� �let�ben, illetve a hal�la ut�n lezajl�, egym�st k�vet� esem�nyek k�r� szervez�dik. A t�rt�net egyik figyelemrem�lt� von�sa bels� konzisztenci�ja: noha Muraszaki t�bb sz�z szerepl�t vonultat fel, mind �sszhangban �regszenek, �s a csal�di �s politikai kapcsolataik is k�vetkezetesek. Muraszaki szinte el�zm�nyek n�lk�l alkotta meg monogatarij�t, a nagy k�nai reg�nyek a 14. sz�zadt�l ismertek, nem kor�bbr�l, egy�b hat�sok el�l pedig Jap�n el volt z�rva. A jap�n pr�zanyelv sem tekinthet� kialakultnak m�g az � kor�ban. Munk�ja teh�t legal�bb k�t szempontb�l is p�ratlan: megteremtett egy irodalmi nyelvet �s szinte a semmib�l l�trehozott egy roppant terjedelm� reg�nyt. Az eredeti sz�veg olvas�sa nem k�nny� feladat, mert Muraszaki a kor udvari etikettj�nek megfelel�en – amely elfogadhatatlanul bizalmaskod�nak tartotta azt, hogy m�s nemesekre a nev�kkel hivatkozzanak – szinte egy�ltal�n nem haszn�l neveket; az egyes szerepl�ket tiszts�g�kkel („a bal fel�li miniszter”), c�m�kkel („a m�sodik hercegn�”), vagy egyszer�en a le�r�sukkal („a rokudzs�i h�lgy”) azonos�tja, �s ezek az elnevez�sek a szerepl�k �let�nek alakul�s�t k�vetve megv�ltozhatnak az egyes fejezetek k�z�tt. A legt�bb modern kiad�s �s ford�t�s ezeket a megnevez�seket ut�lag alkotott nevekre cser�li (Kasivagi p�ld�ul ezen a n�ven eml�ttetik a kor�bbi fejezetekben is, holott csak akkor „kapja”, amikor meghal). A legt�bb jap�n ford�t� is (ugyanis a mai jap�nra �t kell �ltetni a Gendzsit, kap�sb�l nem �rthet� a kort�rs olvas� sz�m�ra sem) ezt az elj�r�st k�veti.