A Tang-dinasztia (618–907) K�na egyik legjelent�sebb cs�sz�ri dinaszti�ja, melynek id�szak�t a k�nai civiliz�ci� aranykor�nak szokt�k nevezni. Hossz� sz�ttagolts�g ut�n 589-ben a Sui-dinasztia (Szuj) �jraegyes�tette K�n�t. Mivel ennek m�sodik uralkod�ja, Sui Yangdi (Szuj Jang-ti) v�reskez� zsarnok volt – t�bbek k�z�tt � �p�tette nagy �ldozatok �r�n a Nagy-csatorn�t –, a Sui-dinaszti�t r�vid uralkod�s ut�n egy felkel�ssorozat megd�nt�tte (618), Sui Yangdit meg�lt�k.A Tang-dinaszti�t Li Yuan (Li J�an) alap�totta, aki kor�bban a Szui-h�z t�bornoka volt. A birodalom f�v�rosa Chang'an volt. Li Yuan a paraszts�g megnyer�se �rdek�ben cs�kkentette az ad�- �s robotterheket, s egyenl�s�t� f�ldoszt�st hajtott v�gre (minden feln�tt f�rfi 100 mu f�ldet kapott, ebb�l 20-at tov�bb�r�k�thetett, 80-at hal�lakor vissza kellett adni az �llamnak). 626-ban egy v�res csal�di dr�ma ut�n Li Yuan fia, Li Shimin (Li Si-min) lett a cs�sz�r (626–649), akit a dinasztia egyik legnagyobb uralkod�jak�nt tartanak sz�mon. T�rv�nyk�nyvet adott ki, vissza�ll�totta a vizsgarendszert, igyekezett megnyerni alattval�inak t�mogat�s�t. Chang'an a korabeli vil�g legnagyobb v�ros�v� n�tt. Seregei legy�zt�k a t�rk�ket, majd h�d�t�sokba kezdtek a nyugati ter�leteken, s siker�lt a Selyem�t keleti szakasz�t k�nai ellen�rz�s al� venni. Li Shimin �s ut�dai megh�d�tott�k Korea nagy r�sz�t, illetve �szak-Vietnamot. A Tang-kor els� fel�ben meg�l�nk�ltek a k�lkapcsolatok, a f�v�ros �s a tengerparti kik�t�v�rosok nagy nemzetk�zi k�zpontokk� v�ltak, n�pes k�lf�ldi kol�ni�val. Li Shimin fia, majd unok�ja uralma alatt a hatalom fokozatosan a Wu Zetian (Vu C�-tien) nev� volt cs�sz�ri �gyas kez�be ker�lt, aki 690-ben kiki�ltotta mag�t cs�sz�rn�nek (690-705). � volt a k�nai t�rt�nelemben az egyetlen n�, aki saj�t jog�n uralkodott. Wu Zetian uralma alatt K�na vir�gz�sa folytat�dott, s sz�mos fiatal tehets�g ker�lt magas poz�ci�ba. A dinasztia els� �vsz�zad�t a bels� gazdas�gi fejl�d�s �s a k�ls� h�d�t�sok jellemezt�k. A Tang seregek elfoglalt�k K�z�p-�zsia jelent�s r�sz�t, �szak-Kore�t �s �szak-Vietnamot. Kelet- �s Bels�-�zsia legt�bb �llama elismerte a Tang cs�sz�r fels�bbs�g�t. Chang'an a korabeli vil�g legn�pesebb v�rosa volt. A 7–8. sz�zadban vir�gzottak K�na nemzetk�zi kapcsolatai, meg�l�nk�lt a Selyem�t kereskedelme, s a k�nai kult�r�t sz�mos idegen hat�s �rte.