Edo (江戸, sz szerint: az bl kapuja, torkolat) a rgi neve Japn fvrosnak, Tokinak. A vros helyn tbb szz vig llt egy kisebb telepls, de trtnelmi jelentsget elszr 1457-ben kapott, amikor ta Dkan parancsra megptettk az Edo kastlyt.
A japn csszr rezidencija s Japn fvrosa Kiot volt 1603-ig, amikor megalakult a Tokugava-soguntus, s thelyezte az llamigazgats kzpontjt Edba. Attl a pillanattl kezdve Kiot csupn papron volt az orszg fvrosa, a tnyleges politikai hatalom kzpontja Edo lett. Edo gyors fejldsnek indult, a kicsi, 1457-ben javarszt ismeretlen halszfalu 1721-re egymilli lakos vross vlt, s ezzel a kor legnagyobb vrosai kz tartozott.
Edt gyakran tizedelte tzvsz, tbbek kztt az 1657-ben felteheten 100 000 ldozatot szed Meireki no Taika. Az Edo-korszakban krlbell szzszor puszttott tzvsz, amit ltalban vletlen balesetek idztek el. A tz sebesen terjedt a fbl plt, fasznnel fttt macsijk kztt. 1600 s 1945 kztt Edt, illetve Tokit 25-50 vente sjtotta tzvsz, fldrengs, cunami, vulkni kitrs vagy hbor.
1868-ban a soguntus vgvel Meidzsi csszr tkeresztelte a vrost Tokinak, keleti fvrosnak, s ide kltztette a rezindencijt. Toki ezzel nemcsak a politikai hatalom, hanem a paprforma szerint is fvross vlt. |