Az els knai-japn hbort (中日甲午戰爭, pinjin: Zhōngrì Jiǎwǔ Zhànzhēng, japnul: 日清戦争, rmadzsi: Nisshin Sensō) 1894. augusztus 1. s 1895. prilis 17. kztt vvtk meg a Csing-dinasztia ltal uralt Kna s s a Meidzsi Japn Csszrsg eri, elssorban Korea birtoklsrt. A hbor sorn elszenvedett veresg a Csing-dinasztia hanyatlst s gyengesgt bizonytotta, mg a Meidzsi-restaurci sorn vgrehajtott reformok eredmnyeknt Japn a trsg egyik nagyhatalma lett.[1] A hbor eredmnyeknt megvltoztak az erviszonyok Kelet-zsiban, a rgi dominns hatalma Japn lett, Knnak t kellett adnia Tajvan szigett a japnoknak s elismerte Korea fggetlensgt. A hbor eredmnyeknt Knban elindult folyamatok ksbb az 1911-es vucsangi felkelsben (klasszikus knai: 武昌起義, pinjin: Wǔchāng Qǐy) teljesedtek ki, amely vget vetett a Csing-dinasztia uralmnak. A hbort a simonoszeki bke zrta le.
Harminchat vvel ksbb, 1931 szn a mukdeni incidenst kveten Kna s Japn kztt ismt fegyveres sszecsapsok kezddtek, amelyek kiszlesedve 1937 nyarn a msodik knai–japn hborhoz vezettek. Az sszecsapsok a msodik vilghbor vgig folytatdtak. |