Napjainkban a konfucionista jap�n gondolkod�s, amely el�ny�sen m�k�d�tt a feud�lis �r�ban az uralkod� harcosok oszt�lya sz�m�ra, nem v�ltozott az �llam alapja. A konfucionizmus egyik alapelve: a ren, amely alapvet�en a sz�l�k �s az �regek tisztelet�t �s szeretet�t jelenti. Mivel a jap�n embereknek sz�zadokon kereszt�l centraliz�lt hatalom alatt kellett �lni�k, ami percekre lebontva szab�lyozta az emberek �let�t, k�nnyen hisznek csoportjuk vezet�j�ben, respekt�lj�k �t, �s nem akarnak minden �ron vit�ba keveredni vele. Gyakran mondj�k, hogy a jap�nok nagyon pragmatikusak, hogy folyamatosan k�pesek meg�rteni �s adapt�lni �j technik�kat, de nem nagyon �rdekl�dnek a m�lyebb filoz�fia �s az egyetemes igazs�gok ir�nt. A jap�nok egy �j t�pus� kult�r�t alak�tottak ki, a nyugati kult�ra �s a hagyom�nyos jap�n kult�ra egybeolvaszt�s�val.

A mai Jap�nban az Alkotm�ny biztos�tja mindenki sz�m�ra a szabad vall�sgyakorl�st. Jap�nban a buddhizmus a domin�ns vall�s, b�r nem ismer�nk a h�v�k sz�m�ra vonatkoz� pontos statisztik�kat. A jap�nok z�me gyakorlatilag nem vall�sos, kev�s kereszt�ny (k�r�lbel�l a lakoss�g 1%-a) �s az �j vall�soknak is vannak k�vet�i (k�r�lbel�l 10%). Mindazon�ltal, a jap�nok t�bbs�ge sinto r�tus szerint k�t h�zass�got �s buddhista r�tus szerint hal meg. Ez is mutatja, a jap�n kult�ra igen sok, egym�ssal ellent�tes r�tegb�l �p�l fel – r�gi �s �j, k�lf�ldi �s nemzeti.

A m�sodik vil�gh�bor� v�ge el�tt a jap�nok 70%-a rizstermel� f�ldm�ves volt, �letciklusuk oly szorosan k�vette a term�szet ritmus�t, hogy a term�szettel mintegy egys�gben �ltek, lelkivil�guk is a term�szet r�sze volt. A term�szettel val� egy�tt�l�s ezen hagyom�nyos �rz�se t�masztotta al� a jap�n erk�lcsi vil�gk�pet, filoz�fi�t, gondolkod�sm�dot �s vall�st, �s ez r�sze a jap�nok term�szet ir�nti �rz�kenys�g�nek �s term�szetszeretet�nek. Ennek a t�nynek egy m�sik aspektusa a jap�nok t�lvil�gi jutalmakr�l sz�l� vall�sos �g�retek ir�nti �rdekl�d�s�nek hi�nya. �k val�sz�n�leg jobban vonz�dtak a k�zvetlenebb �g�retekhez, az evil�gi el�ny�kh�z.

A m�sodik vil�gh�bor�ban elszenvedett veres�g ut�n Jap�n t�rt�nelm�ben el�sz�r �lte meg az idegen megsz�ll�st. Az ut�bbi f�l �vsz�zadban Jap�n nagyon gyorsan fejl�d�tt �s megv�ltoztatta ipari szerkezet�t. A mez�gazdas�gban �s m�s els�dleges ipar�gakban foglalkoztatott emberek sz�ma folyamatosan cs�kkent: 1985-ben 8,8% volt, �s �gy becs�lik, hogy 2000-re 5,5%-ra fog lecs�kkenni. Az emberek �letsz�nvonala �szrevehet�en javult, b�r a term�szet megs�r�lt, a leveg� �s a v�z szennyezett� v�lt.

Ma a jap�n kult�ra v�ltozik, n�pszer�ek a k�preg�nyek �s a sz�m�t�g�pes j�t�kok. Jap�n vil�gels� az inform�ci�s t�rsadalomban.