A Meidzsi-restaurci (japnul 明治維新, trssal Meidzsi isin) olyan esemnyek lncolata, amelyek Japn radiklis politikai s szocilis talakulshoz vezettek. A 19. szzad msodik felben vgbemen reformsorozat az Edo-korszak vgt s a Meidzsi-korszak kezdett jelentette. Az restaurci sorn Japn megnyitotta kapuit a vilg fel, ltrehoztk az els alkotmnyt, a csszr korltlan uralmat kapott, minisztriumok alakultak, ltrejtt az els parlament. A fvros Kiot helyett Toki lett.
Ezen esemnyek hatsaknt nvekedett a feudlis berendezkeds llam szocilis s politikai alapjaira nehezed nyoms. 1867-ben a Tokugava-sguntus sszeomlott, s helyre a Meidzsi szvetsgi kormny lpett 1868-ban. Japn megnyitotta kapuit a vilg tbbi rsze eltt s megkezdte a nyugati kultra adaptlst az orszg gazdagtsra s a katonai hatalom erstsre folytatott iparostssal. A Meidzsi Birodalom idejn nhny vtized alatt tbb vltozs trtnt a nyugati mintj fejldsben, mint azeltt vszzadokon keresztl – kialakult egy modern nemzet modern iparral, modern politikai intzmnyekkel s modern trsadalmi berendezkedssel. |