A Dzsómon-korszak (縄文時代 Jōmon-jidai) az i. e. 14. évezredtől az i. e. 3. század elejéig tartott. A korszak első megtalált leletei az i. e. 14. évezredből származnak. A feltárt települések a félig letelepedett mezolitikus - vagy egyes vélemények szerint neolitikus - életforma jellegzetességeit viselik.
Vitatott régészeti kutatások szerint a Dzsómon-korszak emberei készítették a világ első agyagedényeit, amelyek az i. e. 11. évezredhez köthetők. A Dzsómon-korszak emberei agyagfigurákat és agyagedényeket készítettek, melyet fonott és fonatlan zsinórokkal és pálcikákkal díszítettek egyre kifinomultabb technikákkal. Az ugyancsak erre a korszakra datálható kőszerszámok a világ legelső csiszolt kőeszközei.
A Dzsómon-kultúra legtisztábban kivehető régészeti leletei egyesek szerint az ajnuk ősei készítették. |