A Dzsmon-korszak (縄文時代 Jōmon-jidai) az i. e. 14. vezredtl az i. e. 3. szzad elejig tartott. A korszak els megtallt leletei az i. e. 14. vezredbl szrmaznak. A feltrt teleplsek a flig letelepedett mezolitikus - vagy egyes vlemnyek szerint neolitikus - letforma jellegzetessgeit viselik.
Vitatott rgszeti kutatsok szerint a Dzsmon-korszak emberei ksztettk a vilg els agyagednyeit, amelyek az i. e. 11. vezredhez kthetk. A Dzsmon-korszak emberei agyagfigurkat s agyagednyeket ksztettek, melyet fonott s fonatlan zsinrokkal s plcikkkal dsztettek egyre kifinomultabb technikkkal. Az ugyancsak erre a korszakra datlhat kszerszmok a vilg legels csiszolt keszkzei.
A Dzsmon-kultra legtisztbban kivehet rgszeti leletei egyesek szerint az ajnuk sei ksztettk. |