Miel�tt f�z�nk, be kell v�s�rolni. A jap�n h�ziasszonyok fele r�szben szupermarketekben v�s�rolnak, fele r�szben hagyom�nyos kis csal�di boltokban. �rdekes, hogy pl. Tokyoban sok nagy �ruh�z �lelmiszer r�szlege nem �nkiszolg�l� szupermarket, hanem sok kis k�l�n pult.

A szupermarketek olyanok, mint a vil�g m�s r�szein, b�r itt tal�n m�g t�bb f�lk�sz �s k�sz �tel kaphat�. Szinte mindent lehet porban, konzervben, instant, mirelit kapni. �gy azt�n sokan m�r nem is tudj�k, hogyan kell k�sz�teni ezeket. Viszont lehet kapni frissen s�t�tt k�sz �teleket is, ami nagyon kellemes. Remek szok�s, hogy z�r�r�hoz k�zeledve a hamar roml� dolgokat ak�r f�l�ron is odaadj�k. Sok finom halat, h�st �s k�sz�telt siker�lt �gy venn�nk. Az els� kanji, amit megtanultam, azt jelenti f�l (50%).

A hagyom�nyos csal�di boltok, z�lds�gesek, h�sboltok egy r�sze nem t�l bizalomgerjeszt�, n�ha igencsak koszosak �s b�d�sek tudnak lenni, de a legt�bbh�z ragaszkodnak a t�rzsvev�k. B�r �ltal�ban kicsit dr�g�bbak, igyekeznek a legjobb �rut tartani, a vev�ket n�v szerint �dv�zlik. Bizonyos t�pus� �rukb�l �ll�t�lag ilyen helyeken lehet a legjobbat kapni.

Ahol mi laktunk, ott a mi �rtelmez�seink szerinti piac nem volt, viszont voltak diszkont z�lds�gesek: egy nagy rakt�rban l�d�kb�l kellett v�logatni.

Mi legf�k�pp a szupermarketekben �s a diszkont z�lds�gesekn�l v�s�roltunk. Eleinte nagy neh�zs�gek �r�n. Egyr�szt ugye mindenre csak jap�nul van r��rva, hogy mi az. Ha a csomagol�s �tl�tsz�, m�g van es�lye az embernek, b�r pl. nylon zacsk�ban nem is olyan k�nny� megk�l�nb�ztetni a s�t meg a cukrot. De ha egy z�rt dobozr�l van sz�, akkor nincs sok es�ly. Nem is besz�lve arr�l, ha a dobozban egy teljesen ismeretlen dolog van. Az sem k�nny�, ha a szak�csk�nyvb�l kin�zem pl. hogy dashi kell, akkor mit keressek.

Rengeteg sz�momra ismeretlen dolgot �rultak, �s ezek j� r�sz�t 2 �v alatt sem siker�lt megismernem. Van viszont j�p�r dolog, amit megszerett�nk, de itthon lehetetlen hozz�jutni. Pl. ehet� krizant�m lev�l, vagy umeboshi (ecetes szilva, shiso lev�llel �zes�tve).

Most elkezdek egy �sszefoglal�st a hozz�val�kr�l.

Rizs (kome)

Nagyon k�nyesek a min�s�g�re. Nekem azel�tt a rizs az csak rizs volt. Most m�r az�rt tudok k�l�nbs�get tenni k�zt�k. Term�szetesen nagyon sok fajt�ja van. A legf�bb k�l�nbs�g, hogy �ltal�ban r�vid szem�, f�nyezett rizst haszn�lnak. Ett�l lesz m�s az �llaga. El�fordul m�g barna rizs is, �s egy speci�lis ragad�sabb fajt�b�l k�sz�l a mochi (mint hallom Hawaiin is eszik, a receptet majd k�s�bb). Nagyon dr�ga a rizs, nem engednek import�lni, �gy t�mogatj�k a kis rizstermel� f�ldm�veseket. Kil�ja 1500-2000 forint. Itthon minden jap�n kaj�hoz a k�k SOS felirat� rizst haszn�lom, de gondolom, a k�nai boltokban kaphat� j�zmin rizs is hasonl� lehet.

Daikon (j�gcsapretek)

F�leg d�sz�t�sre �s �zes�t�sre haszn�lj�k. Egy speci�lis v�g�si technik�val 50 cm hossz�, 0,5 mm �tm�r�j� sz�lakra kellene v�gni elvileg, de reszelve is megteszi. Egy�bk�nt a jap�n reszel�k nem olyanok, mint a magyarok, ink�bb olyan, mint a szerecsendi� reszel�, ami ink�bb p�r�s�t.

Enokitake (gombafajta)

Ez egy fura gombafajta, aminek 10cm hossz� feh�r fonalszer� sz�ra van gombost�nyi fejjel. K�nai boltokban konzervben lehet kapni.

Gobo (bojtorj�ngy�k�r)

Az egyik legn�pszer�bb z�lds�gf�le sal�t�kban �s f�tt z�lds�ges �telekben. K�ls�re a petrezselyemgy�k�rre hasonl�t, de j� 1 m�teres, az �ze viszont sokkal enyh�bb. Elvileg n�lunk is terem gazk�nt, de �rulni m�g nem l�ttam.

Hakusai (k�nai kel)

Ezt szerencs�re lehet kapni itthon is, sokat haszn�lj�k. Megnyugtat�sul, ott is olyan tet�sek, mint itthon a piacon.

Kabocha (jap�n s�t�t�k)

M�sfajta, mint itthon. K�poszta nagys�g�, s�t�tz�ld sz�n� �s puh�bb, �desebb. Kem�nyebb magyar fajt�val j�l helyettes�thet�.

Kyuri (jap�n uborka)

Sok savany�s�g k�sz�l bel�le. �ll�tj�k, hogy ez egy k�l�n fajta, de szerintem egyszer�en egy kisebb k�gy� uborka.

Moyashi (sz�jacs�ra)

Ezt m�r sok helyen lehet kapni, nem haszn�lj�k olyan nagyon sokat, ink�bb csak k�nai eredet� kaj�kba teszik.

Negi (p�r�hagyma)

Ezt nagyon gyakran haszn�lj�k, itthon t�bbf�le is van. Jap�nban csak azt haszn�lj�k, ami kb. 1m hossz� �s 2cm �tm�r�j�.

Nasu (padlizs�n)

Ebb�l csak a fiatal p�ld�nyokat haszn�lj�k, 5-6 cm �tm�r�j�.

Renkon (l�tuszgy�k�r)

K�nai boltokban fagyasztva, vagy konzervben kaphat�, savany�tva �s f�zve is eszik.

Satuma-imo (�desburgonya)

V�r�ses sz�n� hossz�k�s alak�, nagyobb szupermarketekben, k�nai boltokban kaphat�. El�g dr�ga, de nem kell bel�le nagyon sok. T�nyleg j� �des �s nagyon finom a tenpur�ban.

Shishitogarashi (kis z�ldpaprika)

Ezzel nincs gond, csak ne legyen er�s. Szint�n finom tenpur�nak kis�tve.

Shiitake (fagomba)

Ez a legt�bbet haszn�lt gomba. K�nai szak�csk�nyvekben, azt hiszem, ez szerepel illatos gomba n�ven. Er�teljesebb �ze van, cs�kkenti a koleszterint, n�veli a szexu�lis v�gyat (�ll�t�lag). Egyes �telekben nyugodtan lehet shampiont haszn�lni helyette, de �rdemes kipr�b�lni egyszer a shiitaket is. A nagycsarnok k�nai boltj�ban frissen �s sz�r�tva is lehet kapni.

Shungiku (ehet� krizant�m lev�l)

Egyes �telekhez nagyon j�l illik, de ez abszol�t beszerezhetetlen. Kicsit keserny�s �ze van, esetleg spen�tlev�llel helyettes�thetj�k.

Takenoko (bambuszr�gy)

Frissen egy kb. 20cm magas vil�goss�rga k�p, v�zben �ztatj�k. K�nai boltokban m�r frissen is �s konzervben is kaphat�.

Yuzu (citromf�le)

Ez egy jap�n citromfajta, k�l�nleges �zzel. A szak�csk�nyv szerint citroml� �s gr�pfr�t kever�kkel helyettes�thet�.

Saj�t gy�jt�s! Copyright (C) Ks-Fan.Gp