Mint ahogy az k�zismert, az egyik legfontosabb jap�n ennival� a rizs. A rizstermeszt�s viszont nem jap�n tal�lm�ny, hanem i.e. 300 k�r�l ismert�k meg a k�naiakt�l tanulva. Azel�tt hal�sztak, vad�sztak ill. �rp�t, hajdin�t termesztettek. A rizstermeszt�s elterjeszt�se sem volt k�nny�, hiszen jap�n nagy r�sze hegyvid�k, el�g kev�s a rizstermeszt�sre alkalmas ter�let. Ez�rt a rizs ev�se a XIX. sz�zad v�g�ig luxus volt, csak gazdagabbak �s n�h�ny rizst termel� farmer jutott hozz�. De pl. az ad�t rizsben kellett fizetni.

A VIII. sz�zadig szok�s volt h�st enni, ha nem is gyakran �s nagy mennyis�gben, csak egy kis darabot �zes�t�sk�ppen. Tejet is ittak. Azonban a Buddhizmus elterjed�s�vel el�bb korl�tozt�k a h�sev�st �s tejiv�st, s�t egy id�ben teljesen tilos is volt. A XI-XII. sz�zadban �rkezett a sz�jasz�sz �s a tofu, szint�n K�n�b�l. Ekkoriban alakult ki a k�zpontos�tott hatalom, �gy viszonylagosan kezdtek jobban �lni, legal�bbis az urak. Kezdett kialakulni az igazi jap�n konyha, els�sorban a f��ri konyha, nagy lakom�kat csaptak, melyeknek fokozatosan alakult ki a st�lusa, megalapozva ezzel a mai konyha hagyom�nyait.

A portug�l �s holland keresked�k megjelen�se a XVI-XVII. sz�zadban komoly v�ltoz�st hozott, sok �j alapanyag z�lds�g, gy�m�lcs, f�szer ker�lt be az orsz�gba �s megismertek �j elj�r�sokat is, mint p�ld�ul a bund�ban s�t�s, vagy csak az olajban s�t�s. Kor�bban olajat sem haszn�ltak.

A megismert �j �teleket hamar be�p�tett�k a hagyom�nyokba, sokszor persze er�sen adapt�lva a helyi viszonyokhoz. P�ld�ul a Tenpura eredetileg portug�l �tel, csak �k nem olyan sz�szba m�rtogatj�k.

A k�vetkez� nagy v�ltoz�st a II. vil�gh�bor� hozta, pontosabban az orsz�g gyors gazdagod�sa. Jap�n el�tte ugyanis meglehet�sen szeg�ny orsz�g volt, nem sokan gondolhattak a kulin�lis �lvezetekre.

Innent�l sz�m�that� ism�t a marha �s csirke n�pszer�bb� v�l�sa �s megjelent a sert�s is. Igaz, ezeket a h�sokat a mai napig sokkal kisebb ar�nyban fogyasztj�k, mint mi. �rdekes, hogy tejet �s tejterm�ket viszont az�ta sem fogyasztanak. Egyes pletyk�k szerint valami enzim hi�nyzik a szervezet�kb�l, �s nem tudj�k rendesen megem�szteni. M�sok szerint ez nem igaz. Mindenesetre j�l l�that� a k�vetkezm�nye, sok �reget l�ttunk az utc�n, akik a kalciumhi�ny k�vetkezt�ben csak 90 fokban megd�nt�tt der�kkal �s borzaszt�an megg�rb�lt l�bbal tudnak csak j�rni. Mostan�ban nagy kamp�ny van, hogy r�vegy�k az embereket a tejfogyaszt�sra, gyerekekkel m�r szinte mindenki itat tejet.

A k�lf�ldi �telek befogad�sa a mai napig folyik, rendk�v�l n�pszer� az olasz, ill. annak h�vott konyha. Ettem pl. halas pizz�t norival, azaz tengeri moszattal megsz�rva, vagy van�liakr�meset sajttal. Hagyom�nyos hamburgert is sokat esznek, de van jap�n v�ltozat a teriyaki burger, vagy a r�kburger (ezek j�k).

Elk�peszt�en n�pszer� a currys rizs (jap�n kiejt�sben: k�r� r�jszu), ami eredetileg India ,,nemzeti eledele''. Megk�rdezt�k a szomsz�dasszonyt, hogy van az igazi h�zi currys rizs receptje:

,,Vesz�nk a boltban currys rizs kock�t, v�zben feloldjuk, hozz�adunk egy kis h�st �s r�tessz�k a rizsf�z�ben megf�z�tt rizsre.'

A t�rt�net po�nj�hoz m�g hozz�tartozik, hogy egy jap�n c�g szabadalmaztatni akarta a curryt, de v�g�l az indiai korm�ny tiltakoz�sa miatt meghi�sult a dolog.

Saj�t �r�s! Copyright (C) Ks-Fan.Gp